Bonnie Poitras Tucker: A csend hangjai
2006.04.28. 21:20
Bonnie Poitras Tucker: A csend hangjai
Az amerikai szerzőnő süketen született 1939-ben. Viszontagságos életét írja le, elbeszélés formájában, hogyan tanult meg beszélni, kiválóan szájról olvasni. Akaratosságának, képességének köszönhetően elvégezte a jogi egyetemet, majd évekig dolgozott gyakorló ügyvédként, míg végül ma is jogászprofesszorként tanít egy egyetemen. Három felnőtt gyermek édesanyja, nagymama.
Könyvében rengeteg humorral és szívbe markoló őszinteséggel írja le a nem hallók életét, és hozza közelebb az olvasóhoz a fogyatékosok világát.
Mi mindennel kell megküzdenie egy nem hallónak? Hogyan kell megvívnia a mindennapok ezer apró harcát? Mit jelent csendességben élni? Milyen szörnyű érzés lehet, ha a sötétben nem látja, a másik ember száját? Mennyire felelősségteljes élet felnevelni 3 gyermeket, hogyan kelt fel hozzájuk éjszaka, fél óránként, csakhogy ellenőrizze nem sír-e valamelyikük? Hogyan lépett túl a telefonálás akadályain? Miért nem hallhatja a titkokat, amit unokái a fülébe súgnak? Miért is született pont Ő süketnek?
Süketnek lenni néha olyan, mintha az ember egy aknamezőn tapogatózna végig. Ha mégoly óvatosan megy is, gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy ne történjen valami baj. Egyszer gondosan végigporszívóztam az egész szobát, mire észrevettem, hogy a porszívó nem volt bedugva a konnektorba. Sajnos többször történt meg, hogy vizet engedtem a mosogatóba vagy a kádba, és eláztattam az egész konyhát, illetve fürdőszobát. Tucatszor ejtettem le a járdára a kulcsaimat és mentem tovább anélkül, hogy észrevettem volna hiányukat. Ilyen a süketség aknamezeje.
Mindezt empátiára, és elgondolkozásra ösztönző, sokszor mosolyra késztető, kedves történetek füzérével meséli el a szerző, több tapintatot, figyelmet, megértést kérve a "kevésbé szerencsés" embertársak iránt, akik ugyanúgy teljes életre vágynak...
|