Arthúr és a villangók

Hmmm…ismét egy alkotás, ami túl korán belesulykolja a fiatalokba, mi a trendi. Trendi jól kinézni, csinos fenékkel és csípővel rendelkezni, fiúként erősnek látszani és minden gonoszt legyilkolni… 10 évesen smárolni, bombázónak, teli gőgösséggel játszani/látszani. A szerepet, a hangsúlyt, majdhogynem a csinibaba lány viszi, erőteljes, karakán személyiségével. Hol marad a férfiúi férfiasság?
A megrajzolt figurák aranyosak, a történet koppintás, kissé hosszadalmas, túl sok a felesleges szöveg, a kompozíció és a légkör kellemes. Nem fogott meg annyira…Modern világunk, modern meséje, ahol a szeretet csak másodlagos fogalom…

Arthur, mint a legtöbb tízéves gyerek, esténként szájtátva hallgatja nagymamája meséit, hogy utána misztikus törzsekről és a furcsa találmányokról álmodjon. Különös képzeletvilágának fő forrása a négy évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt nagypapa varázskönyve, mely teli van soha nem látott, izgalmas lényekkel. A kisfiú egyre gyakrabban teszi fel magának a kérdést: mi van akkor, ha ezek a történetek mind igazak? Mi van akkor, ha kertjükben tényleg mesés kincs rejtőzik? Mi van akkor, ha a villangók, ezek a kedves aprócska lények, akit nagyapja rajzain látott, tényleg élnek valahol? Nos, mindez bizonyosan segítene kihúzni a családot a csávából. Egy gátlástalan ingatlanfejlesztő ugyanis azt tervezi, hogy lerombolja a nagypapa házát. A tízéves Arthur tehát elszánja magát, s a nagyapja által hátrahagyott jeleket követve elindul felfedezni a villangók titokzatos világát, hogy megkeresse a mesés kincset és megmentse a családi otthont.
Luc Besson legújabb rendezésében hihetetlen fantáziavilágba kalauzol el gyereket és felnőttet egyaránt. Az élőszereplős filmet és animációt elegyítő alkotás a klasszikus gyermekmesék világát hozza össze a modern kalandfilmek elemeivel. Szeretnivaló figurák és káprázatos látványvilág várja mindazokat, akik ellátogatnak Arthurral a villangók birodalmába.

http://www.arthur-lelivre.com/