A tea elnevezése  

Az elnevezés mindenképpen Kínából származik. Akár CHA -nak, akár TEE -nek nevezzük ugyanannak a jelnek a különböző kiejtését jelenti. A mandarin kínai nyelv Cha -nak ejti, a dél-kínai fujiani, vagy kantoni Te -nek ejtik.

Kezdetben Angliában nem tudták, hogy hogyan nevezzék az új italt. A dél-kínaiból átírt Tee, ill. tea kiejtésen kívül, hívták tajnak is, melyet Tay -nak írtak. Az ír nyelvben máig megmaradt ez az alak.

A mandarin kiejtés (tcha) a brit hadseregben kissé módosult (char). Nyomtatásban pedig megjelent a Chia alak is.

Hosszú ideig hívták Angliában a teát Bohea-nak, amely az kínai Wui fennsík nevének egy eltorzult változata volt, melyet a kínaiak vue- nak, vagy bue-nak ejtenek.

Végül, azokban az országokban, ahol a teát délről, a tenger felől tudták beszerezni (Anglia, Franciaország, Németország) a dél-kínai kiejtés, azaz a Tee, Tea honosodott meg.

A CHA jelölése és elnevezése

A teát jelentő kínai jel három részből áll:

a felső három vonalból álló jelenti a növényt

a középső két vonalból álló jelenti a embert

az alsó négy vonalból álló jelenti a fát