Édes illatot, lágyan omló selymek suhogását, tarka lámpák bágyadt fényét, ismeretlen hangszerek bűbáját, halk muzsikáját varázsolja az európai ember elé.
A felkelő nap országának fiai jelennek meg előttünk, akiknek a tea jótevő üdítő forrás, vigasz és barát.
A tea náluk szimbólum, a tea élvezete kultusz.
A teából művészet, költészet fakad. Festők és költök magasztalják ,mert a tea a mindennapi életet a képzelet színes fátyolává borítja.
A kelet kultúrájának a legpompázóbb virága az a tan, amely szerint a tea minden széppel és nemessel tölti be az ember lelkét, gondolatvilágát, képzeletét és művészetét.
A teaivásnak elterjedése a buddhizmushoz kötődik: a szerzetesek éjjeli imádkozásaik alatt áloműzőnek itták. Eredetmítosza is innét ered.

A teakultusz

A tea a buddhizmusnak megkülönböztetetten tisztelt itala.
A buddhista szerzetesek a legfinomabb teát BUDDHA szobra előtt áldozati adományként mutatták be az istenségnek.
A szerzetesek pedig BODHIDHARMA példája szerint hosszú éjszakai imádságaik és elmélkedéseik idején nagy mennyiséget fogyasztottak belőle, és isteni erőt is tulajdonítottak neki. A taoisták szerint a tea a halhatatlanság elixírjének egyik fő alkotórésze.
A konfucianizmus hívei is szent italnak tekintették a teát.

"A tealevelek minden egyes elkészítési módjában sajátos egyéniség, és a vízhez és tűzhöz fűződő különleges kapcsolat rejlik. Mindegyik emlékek sorát őrzi, és mindegyiknek megvan a maga utánozhatatlan története."

"Egyetlen dolog azonban egyikből sem hiányozhat: a valódi szépség."

Okakura  Kakuzo