Kundera: Azonosság

Nem értem Kunderát, vagy csak nem érzem, nem hangolódtam rá eléggé, vagy nem vagyok vele azonos hullámhosszon.
Olvasom a kijelentő mondatait, de mögötte nem érzek semmit, ami arra utalna, hogy ennek az írásnak valamiféle értelme lenne...blazírtság, és passzivitás, fél vállról odadobott mondatok, élettapasztalatok...találjuk meg a tűt a szénakazalban, keressük meg a mű lényegét a semmitmondó történetben.

Talán még egy könyvét elolvasom, de ha az sem tetszik, többet nem fogok tőle olvasni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés