Richard Bach: Semmi sem véletlen
2007.01.10. 20:18
És amíg hiszünk az álmainkban, nincs semmi, ami a véletlen műve lenne...
Richard Bach: Semmi sem véletlen
Egy lírai, leíró történet, a repülős éveiről, ahol nehézségek és küszködések árán, napról-napra él, barátaival, akikkel utasokat visznek sétarepülésre. Végigbarangolnak Amerikán, kisebb-nagyobb városokban, és megbecsülik azt a kis összeget, amit fizetésként kapnak. Már-már azt hisszük semmi sem fog történni, amikor egyik pillanatról a másikra a könyv utolsó 30 oldalán leáll a gép, és tönkremegy a motor. Nincs több repülés...a vontatásnál egy újabb tragédia, árokba zuhannak, szerencsére csak a repülő roncsolódik, de teljesen....és a zárszó, egy fordulat, ami tulajdonképpen az egész történet bölcselete, megállapítása, milyen viszontagságok árán, barátok segítégével épül újjá, az apró darabokra széttört munkaeszköz....mi minden kell ahhoz, hogy az ember újraépítkezzen, kimásszon a gödörből, miközben azt hiszi, minden elveszett és nincs tovább....
Hosszú ideig halott voltam, de most újra éltem. Eddig láncon sínylődtem, most újra szabad lettem.
Végre rájöttem a miértjére is. Tisztán, egyszerűen és világosan állt előttem az oly nehezen megfejthető, oly nehezen megtanulható lecke.
A nehézségeknek az egyetlen okuk, értelmük és céljuk hogy legyőzzük őket. Hát nem ez az emberi természet titka?
Hogy a korlátokra fittyet hányva bizonyítsa végtelen szabadságát.
Nem a kihívás teszi próbára az embert, nem a kihívás határozza meg kik vagyunk, és mivé leszünk, hanem az a mód ahogy szembenézünk a kihívásokkal, hogy egyetlen fellobbanó gyufalánggal megsemmisítjük-e a roncsot, vagy lépésről-lépésre újraépítkezünk belőle, míg újra kivívjuk szabadságunkat.
És mindezt nem a vakszerencse hajtja, hanem egy olyan elv, amelyhez, ezer meg ezer véletlen egybeesés és jóbarát siet megmutatni az utat, amikor túl súlyosnak látszanak a nehézségek ahhoz, hogy egyedül megbírkózzunk velük.
A gondok célja, hogy felülkerekedjünk rajtuk.
A szabadság célja a bizonyítás.
És amíg hiszünk az álmainkban, nincs semmi, ami a véletlen műve lenne...
Sose felejtsd el , milyen gyermeknek lenni, Richard. Sose hagyj fel az olyan nagyszerű dolgok megízlelésével, érzésével, meglátásával, mint a levegő, a repülők vagy a benned tükröződő napfény, sose szűnj meg lelkesedni irántuk! Viseld a magad kis maszkját, ha muszáj, hogy megóvd a benned rejtőzködő gyermeket a világtól, de ne hagyd eltűnni ezt a gyermeket, barátom, mert akkor felnősz és meghalsz…
|