Fokföldi ibolya

saját fotó, 2007. 11. 01. 

Megfelelő gondozás mellett állandóan, több éven át virágzik. Ehhez öt elengedhetetlen kellékre van szükségünk: fontos számára az állandó meleg, gondos öntözés, magas páratartalom, világos hely, és a rendszeres tápanyag-utánpótlás.

A növény levelei kerekdedek vagy szív alakúak, felszínük bolyhos, zöld, fonákuk pedig liláspiros vagy világoszöld. Virágai egyszerűek vagy összetettek, színük fehér, rózsaszín, bíborvörös, ibolyakék vagy tarka lehet.

Az elnyílt virágokat és a fonnyadt leveleket azonnal csípjük le. Az idősebb növényekről az oldalhajtásokat le kell venni. Vigyázzunk, hogy a levelek ne érjenek az ablaküveghez.

Fényigény:
Egész évben sok fényt igényel, de fontos, hogy tűző napsütésnek ne tegyük ki. Félárnyékon is eléldegél.

Hőigény:
Fontos számára a magas hőmérséklet, nyáron 18-22 °C, télen, pihenési időszakban legalább 16 °C. Óvjuk a huzattól és a hirtelen hőmérsékletváltozástól.

Vízigény:
Tartsuk a földjét mindig nedvesen, két öntözés között hagyjuk, hogy a talaj felszíne egy kicsit kiszikkadjon. Lehetőleg szobahőmérsékletű vizet használjunk, s ügyeljünk, hogy az is csak a talajt és ne a leveleket érje.

Páratartalom:
Nagy páratartalmat igényel, ezért a cserepet állítsuk nedves kavicsrétegre.

Betegségek:
A tűző naptól sárga foltos lesz a levele, a túlöntözés tőrothadásos megbetegedést okozhat. Ha a virágok és a levelek penészesek, botrítisz- vagy lisztharmatfertőzés támadta meg.

Kártevők:
A viaszos tetvekre és a levéltetvekre érzékeny.

saját fotó, 2007. 11. 01.