Richard Bach: Minden és mindenki egy

Azt hiszem egy kitűnő olvasmány akadt a kezembe: Minden és mindenki egy c. könyve. Jeles példája, a képzelet végtelen világának, mely utat nyit a valóság és a határtalan fantázia kapuja felé...Miközben, olyan mély emberi érzelmeket, értékeket hoz felszínre, melyeket csak a hétköznapi élet produkálhat. Megismered az emberi jellemeket, lehetőséget ad választani, tanácsot adni saját énednek, ha visszmamennél az időben. Jelen vagy a múltban, a jelenben és a jövőben, egyszerre érzed, a boldogságot, a szeretetet, amit minden oldalon sugall az olvasó felé.
Az események pörgősek, változatosak, egy percre sem lehet elgondolkodni, és megállni, közben beleszövi az élet bölcsességeit, mit úgy dob elénk, mintha azok csak jelentéktelen kavicsok lennének.

Különleges kozmosz-látásmódjában ami szemmel egyesíti a múlt bölcseinek és hitvallóinak felismerését, ősi-új szemléleti lehetőségekre irányítja a huszadik századvégi belső talaját vesztett ember figyelmét.

Létideje kezdetén mindenki kap egy márványtömböt, meg szerszámokat hozzá, hogy formálhassa. Érintetlenül otthagyhatja, szilánkokra zúzhatja, remekművet alkothat belőle.

A választási lehetőségeknek köszönhetően szerezzük a tapasztalatokat, és a tapasztalatok révén jövünk rá, hogy nem azok a jelentéktelen teremtmények vagyunk, amiknek látszunk. Az élet interdimenzionális kifejezései, a szellem tükörképei vagyunk.
-Hol történik mindez?
Engedelmesen lenéztünk. Alattunk, a sekély víz borította tengerfenéken kavarogtak a végnélküli fényvonalak.
-A mintázat? A víz alatti szövevény? Hát persze! Az eshetőségeink! A mintázat az utakat ábrázolja, amelyeket választottunk, meg a fordulókat, amikor irányt változtattunk! Meg az összes lehetséges más irányváltoztatást, amelyet tehettünk volna, és meg is tettünk.

Csupán egy apró változás ma, és egészen mássá lesz a holnap. Aki a rögös úton indul el, megkapja fáradtsága jutalmát, ám csak hosszú évek távlatában. A választás mindig kockázatos, döntésünk helyességére soha nincsen biztosíték...A rémisztő eshetőségeket csak úgy védhetjük ki, ha kivonulunk a társadalomból és remetének megyünk, ami rémisztő eshetőség...Jellemünket az edzi, ha feltétlenül követjük igazságérzetünket, ha hiszünk olyan eszmékben, amelyekről pedig még nem tudni, beválnak-e. Földi kalandozásunk egyik próbatétele, hogy felülemelkedjünk halálthozó, pusztító fogalmakon, mint a háború, a vallás, a nemzetek; ne vállaljunk részt bennük, hanem a legjobb tudásunk szerint érvényesítsük a legtöbbet, amire énünket csak fejleszthetjük.

 Bármennyire méltóak és érdemesek is lennénk rá, csak akkor lesz szebb az életünk, ha képesek vagyunk a képzeletünkben kialakítani, és hagyjuk megvalósulni.

Senki sem oldhatja meg a problémáját annak, akinek az a problémája, hogy a problémáit nem akarja megoldani.

Nem az a legnagyobb baj, ha rossz dolgok történnek velünk. A legrosszabb az, ha SEMMI nem történik.

A gondtalan élet nem tanít meg semmire. Pedig a lényeg a tanulás; végül csak az számít mennyit fejlődtünk.

Kereshetünk kifogásokat magunknak, vagy lehetünk egészségesek, lehet részünk szerelemben, hosszú életben, megértésben, kalandban, pénzben, boldogságban. Mi magunk formáljuk az életünket, rajtunk áll, mit választunk. Igazán tanácstalanokká akkor válunk, ha rádöbbenünk: rossz döntés volt, amikor az életünk útját nem a saját fejünk szerint jelöltük ki.

A környezetünket mi magunk teremtjük. Pontosan azt kapjuk, amire rászolgálunk. Találhatunk-e kivetnivalót egy olyan életben, amit magunk teremtettünk magunknak? Hibáztathatunk-e, felelőssé tehetünk-e érte mást, mint magunkat? Változtathat-e rajta más, mint mi magunk, tetszésünk szerint, bármikor?

-Fessétek le!-szólított fel Pye.
-Ejtsétek rabul a vásznon, örökítsétek meg a virradatot! A fényt, amely az arcotokra árad,, szemetekbe, változtassátok művészetté! Gyorsan, most rögtön siessetek! Az ecsettel éljétek meg ezt a napfelkeltét!

Fény teremtmények vagytok. Fényből érkeztek, fénybe fogtok távozni, és minden lépéseteket örök létezésetek fénye kíséri. Saját választásotok szerint tartózkodtok most egy magatok teremtette világban. Ami szívetek vágya, az válik valóra, és amilyenekké lenni törekedtek, olyanokká lesztek.

Az olvasó, aki az íróval végigkalandozza ezt az utat, ezután óhatatlanul kissé másképp fogja látni világunkat, melyben nincs Én, Te és Ő - mert Minden és Mindenki EGY.