Krizantém, az indián nyár kincse Japán és Kina hagyományos növénye. Nálunk, Halottak Napjára a késői virágzású, fehér virágú fajokat viszik ki a sírokra. De sokféle változata akár szegélyként is pompássá teheti az őszi virágágyásokat. Neve szó szerint aranyvirágot jelent. Krizantém története Időszámításunk előtt 550-ben már említést tesznek róla, a Song-korban pedig már nemesítették. A különböző fajtáknak festői neveteket adtak: Aranycsengő, Alabástrom medence, Bíbor rákolló, Ezüsttál. Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindenkor előszeretettel dolgozták fel, megjelent a költészetben, a festészetben, a faragványokon és hímzéseken. Ősidők óta gyógynövényként is számon tartják, amely megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. Egy 3000 éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Szitakötő szigeten egy olyan gyógynövény termett, amely fiatalító hatású volt, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak bár sok kalandot átéltetek, a fiatalító gyógynövényt nem lelték meg. Helyette megtalálták a krizantémot, amivel kereskedni kezdtek. Már a Han-korban a 9. hónap 9. napjának ünnepén krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön. A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verse is a krizantémról szól. Tao Yuanming a magányosság jelképének tartotta a krizantémot, amely az ősz nyugalmát, szépségét képviseli. A 8. század táján került át Japánba (kiku néven), ahol még nagyobb megbecsülésnek örvendett, mint Kínában. A krizantémot a japán uralkodók jelképükké választották, és hivatalos címerük lett. Ugyanakkor megjelent a koreai művészetben is, ahol a négy "nemes növény" egyikeként - a szilva, az orchidea, a krizantém és a bambusz - előszeretettel jelenítették meg díszítőelemként. A krizantém meghódítja Európát A 18. században bukkant fel az európai kertészetekben. Először Hollandiában, majd Franciaországban, később Angliában terjedt el. 1830 óta nemesítik, és az 1930-as évektől intenzíven termesztik. Míg az 50-es évekig a nagyvirágú fajtákat kedvelték, később az egyszerűbb, féltelt vagy szimpla színes virágú fajták váltak divatossá. A nemesítés fő szempontjai a rövid tenyészidő, a koraiság és a hőmérséklettel szembeni jó alkalmazkodóképesség. Talaj- és tápanyagigénye A vágott virágként termesztett és a cserepes krizantém is magas tápanyag-igényű, szabadföldi termesztésben sótűrőnek tekinthetjük. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha jó szerkezetű és vízáteresztő képességű talajon neveljük. Vízigényes növény, levegőtlen talajokon rosszul fejlődik A cserepes krizantém földkeverékét lehetőleg úgy állítsuk össze, hogy a meleg időben, a szabadban se száradjon ki könnyen. Tápanyag-utánpótláskor érdemes a komplex műtrágyákat előnyben részesítenünk. A vágott krizantém talajának előkészítése során szervestrágyát, például földdé érett minőségű és vegyszermentes beszerzési forrásból származó marhatrágyát használjunk a talajszerkezet javítása érdekében. A talaj sótartalmát lényegesen nem változtatják meg és kiegyenlítetten folyamatos táplálást jelentenek az un. szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák, amelyekből a tápanyag folyamatosan szabadul fel, és válik a növény számára hozzáférhetővé. A fejlődésnek indult krizantém tápanyagigénye gyorsan nő. A lombozat fejlesztéséhez kiegyensúlyozott nitrogén : kálium : foszfor arányra, később a virágszárak fejlesztéséhez több káliumra, a virágzás serkentése érdekében pedig több foszforra van szüksége. Hőmérsékletigénye Fejlődése 16-18 fokon optimális. A nyári termesztésre alkalmas fajták esetében a 12-14 fokos hőmérséklet már gátolhatja a virágfejlődést, míg a később virágzó fajoknál a 15 fok alatti hőmérséklet indukálja a virágfejlődést. Miért ősszel virágzik a krizantém? Mert a virágok fejlődésére leginkább a nappalok hossza hat. Ahogy rövidül a nappalok hossza, és 12-13 órára csökken a napi megvilágítás, fajtától függően úgy kezdi el a krizantém fejleszteni virágbimbóit. A mai kertészeti gyakorlatban a természetes megvilágítás hossza már háttérbe szorul, mivel mesterségesen is lehet biztosítani a szükséges fényviszonyokat. Ezért találkozhatunk szinte az év bármely részében virágzó krizantémmal. Krizantém a vázában A krizantém virága a csokrok egyik legszebb dísze. Ha a krizantémot hűvös levegőn tartjuk, vizét naponta cseréljük, a metszlapról, a szárról a vízfelvételt akadályozó nyálkát lemossuk, s a vázába esetleg kémiai anyagokat adagolunk (citromsav, borkősav, ezüstnitrát, káliumperganát), akkor virágaiban akár 3-4 hétig is gyönyörködhetünk. A krizantém gyógyító hatása A krizantém virága gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő hatású. Emésztési problémák ellen is hatásos. A sárga krizantém virág a leghatékonyabb lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használható. Külsőleg alkalmazva szemgyulladást kezelhetünk vele. A szirmok enyhén fanyar ízük miatt kiváló salátaízesítők.